Mai témánk: a cím.
Pontosan mit is rejt ez a cím...
Igazság szerint ez egy ősi, kínai bölcsesség - amit én találtam ki. ^.^
Legjobban pedig egy tanmesével tudnám elmagyarázni a jelentését...
Az úgy volt, hogy élt egy egyszeri ember. Egy egyszeri, szegény ember, kinek nem volt más vagyona, csak egy pár, ütött-kopott, régi cipő.
Nagyon vigyázott rá, és meglehetősen ritkán vette fel. Pontosabban: csak akkor hordta, ha messzire kellett mennie. Kisebb távolságokra semmiképpen sem vette igénybe...
Történt egyszer, hogy sürgősen ki kellett mennie az udvarra... A macskái nyávogtak, és mindenképpen meg kellett néznie, hogy mi történhetett. Később örömmel konstatálta, hogy nem történt semmi baj, csupán összekapott a két kis dög valamin...
Ekkor már nyugodt volt, de ez a nyugodtság azonban pár pillanattal később mégis szertefoszlott.
Hirtelen, ahogy a nyirkos talajon lépkedett visszafelé, éles fájdalom nyilallt a talpa közepébe. Először csak megdöbbent, mert fogalma sem volt, mi történhetett...
De aztán rájött.
Rájött, hogy mi történt... a talpába és a lelkébe egyszerre nyilallt a fájdalom. A lábába egy szerencsétlen, kiszolgáltatott csiga háza állt bele darabokban, a szívét pedig a bűntudat marcangolta, amiért kioltotta az életét Isten egyik teremtményének...
Azóta mondják:
"Mezítláb ne lépj csigára!"
Vagyis, ha nincs cipőd, mit nem sajnálsz, jobban figyelj a lábad elé.
Ami annyit jelent: Ha szegény vagy, maradj csendben... xĐ
Nos, igen... Ezt a "tanmesét" mindenki figyelmébe ajánlanám ^.^
Nem sokára újra jelentkezem, addig is mindenkinek csigahalálmentes napokat kívánok! ^^
